WordPress database error: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_timeout_wpml_st_upgrade_in_progress', '1714921949', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress database error: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_wpml_st_upgrade_in_progress', '1', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_wfconfig']
SELECT
s.id,
st.status,
s.domain_name_context_md5 AS ctx ,
st.value AS translated,
st.mo_string AS mo_string,
s.value AS original,
s.gettext_context
FROM wp_icl_strings s
LEFT JOIN wp_icl_string_translations st
ON s.id=st.string_id
AND st.language='hu'
AND s.language!='hu'
WHERE s.context = 'default'
LIMIT 1000 OFFSET 6000
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_wfconfig'] INSERT INTO wp_wfconfig (name, val, autoload) values ('previousWflogsFileList', '[\"ips.php\",\"config-transient.php\",\"GeoLite2-Country.mmdb\",\"config.php\",\"attack-data.php\",\"config-synced.php\",\"config-livewaf.php\",\"rules.php\",\"template.php\",\".htaccess\"]', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE val = '[\"ips.php\",\"config-transient.php\",\"GeoLite2-Country.mmdb\",\"config.php\",\"attack-data.php\",\"config-synced.php\",\"config-livewaf.php\",\"rules.php\",\"template.php\",\".htaccess\"]', autoload = 'yes'
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_wfconfig'] INSERT INTO wp_wfconfig (name, val, autoload) values ('serverDNS', '1714921889;3600;37.46.64.151', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE val = '1714921889;3600;37.46.64.151', autoload = 'yes'
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_doing_cron', '1714921889.4956989288330078125000', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_timeout__siteground_optimizer_installing', '1714922189', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient__siteground_optimizer_installing', '1', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_vcp_log'] INSERT INTO wp_vcp_log VALUES (NULL,'3.16.81.94',NULL)
Emlékhely – Palmculture
https://palmculture.eu
Culture on the palmThu, 27 Jun 2019 21:05:25 +0000huhourly1https://wordpress.org/?v=5.0.4https://palmculture.eu/wp-content/uploads/2019/01/cropped-Palmculture-logo-EN-1600-1-32x32.pngEmlékhely – Palmculture
https://palmculture.eu
3232Homokháti Emlékház – Mórahalom
https://palmculture.eu/places/homokhati-emlekhaz-morahalom/
https://palmculture.eu/places/homokhati-emlekhaz-morahalom/#respondSat, 19 Jan 2019 20:12:01 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=43412009. március 15-én nyitotta meg kapuit a múlt század első felének paraszti kultúráját, szokásait, tárgyi emlékeit bemutató kiállítóhely Mórahalmon. A Homokháti Emlékház egyik szobája az 1920-30-as, egy másik helyisége pedig az 1950-es évek hangulatát idézi fel, a mórahalmi lakosok által összegyűjtött és közreadott tárgygyűjtemények lakóterek szerinti csoportosításban mutatják be a mórahalmi lakosság egykori élettereit. A látogatók lakberendezési tárgyakat, korabeli dokumentumokat és fényképfelvételeket, valamint a paraszti gazdálkodás során használt eszközöket láthatnak. Sikerült összegyűjteni azokat a régi emlékeket, használati tárgyakat, bútorokat, amelyek bemutathatják az egykori szegedi Alsó-tanyaközpontot és az itt élők egykori mindennapjait. Az emlékházban Klebelsberg Kunó munkásságát bemutató emlékszoba is helyet kapott.
]]>https://palmculture.eu/places/homokhati-emlekhaz-morahalom/feed/0Emlékpont – Hódmezővásárhely
https://palmculture.eu/places/emlekpont-hodmezovasarhely/
https://palmculture.eu/places/emlekpont-hodmezovasarhely/#respondSat, 19 Jan 2019 20:06:18 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4336Az 1924-ben épült épület eredeti építtetője és tulajdonosa ifj. Hajdú Bálint volt, ebben az Andrássy úti emeletes épületben alakították ki az Emlékpontot. Az épület korában különböző állami tanácsoknak adott otthont, majd 1974-ig, kiürítéséig iskolaként működött. A 2006-ban megnyílt múzeum alapvető feladata az 1945 és 1990 közötti időszak részletes bemutatása Hódmezővásárhelyen és környékén. Egy 2005-ben meghirdetett felhívásra rengeteg anyag gyűlt össze az időszakról, így Magyarország első Emlékpontja állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi kézzelfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben. A kor szemtanúival készített több száz beszélgetés került be a kiállítási anyagba, arról, hogy hogyan változott meg életük a szocializmus alatt. A kiállítást, hódmezővásárhelyi levéltárosok, helytörténészek aktív közreműködésével, a Terror Háza Múzeum munkatársai alkották. Az összes anyag összegyűltével és az épület műszaki átadásával 2006 júliusában nyílt meg a múzeum.
]]>https://palmculture.eu/places/emlekpont-hodmezovasarhely/feed/0Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely – Hódmezővásárhely
https://palmculture.eu/places/magyar-tragedia-1944-kiallitohely-hodmezovasarhely/
https://palmculture.eu/places/magyar-tragedia-1944-kiallitohely-hodmezovasarhely/#respondSat, 19 Jan 2019 20:02:48 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4335A Zsinagógához tartozó telken, a Szeremlei utcára néző homlokzattal szemben álló földszintes, belső pilléres tornácos volt az izraelita népiskola épülete, mely 1874-ben eklektikus stílusban épült. 1948-ig, az egyházi iskolák államosításig felekezeti iskolaként működött. Az egykori zsidó iskola épületébe az izraelita vallási gyülekezet költözött be, amelyet imateremként használtak. 2004-ben a zsinagógával párhuzamosan az egykori iskola épületét is felújították, F. Kovács Attila építész tervei alapján. Magyarország első vidéki állandó Holokauszt kiállítása 2004. június 27-én nyitotta meg kapuit az épületben. A kiállítás emléket állít a náci népírtás áldozatainak: a munkaszolgálat során, a koncentrációs táborokban és Auschwitzban elpusztultaknak. A zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor elhurcolták a város 737 zsidó polgárát. A kutatás 470 vásárhelyi zsidó mártírt tart számon, akiknek a negyede 24 évesnél volt fiatalabb, ezért is állít külön emléket a gyermekáldozatoknak a kiállítás. A látogatók megtekinthetik a túlélők visszaemlékezésit, miközben a tárlat nem hallgatja el azok tetteit, akik történelmünk legsötétebb óráiban is segítő karjukat nyújtották az üldözöttek felé.
]]>https://palmculture.eu/places/magyar-tragedia-1944-kiallitohely-hodmezovasarhely/feed/0Zsinagóga – Hódmezővásárhely
https://palmculture.eu/places/zsinagoga-hodmezovasarhely/
https://palmculture.eu/places/zsinagoga-hodmezovasarhely/#respondSat, 19 Jan 2019 19:58:31 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4331A hódmezővásárhelyre betelepülő zsidóságról az 1748-as és 1757-es évekből lelhetők fel az első írásos emlékek, de a tényleges hitélet csak 1810 körül kezdődhetett meg a városban. Természetesen az első években még magánházak voltak a szertartások helyszínei, azonban ahogy nőt a családok száma, úgy jelentkezett a közösség tagjaiban az igény egy nagyobb imaház felépítésére. Az első zsinagógát 1834-ben a Matók Sámuel ügyvédtől megvásárolt házban alakították ki. 1839-ben megvásárolták a szomszédos telket is, ahol az iskolát és a rituális fürdőt rendezték be. Az 1850-es években merült fel egy nagyobb zsinagóga iránti igény. A tervezési pályázatra beérkezett művek alapján Busch Miklós szentesi építőmester bízták meg a tervezési is kivitelezési feladatok elvégzésével. Az 1857-re elkészült, romantikus stílusban épült zsinagóga homlokzata emeletes házéhoz volt hasonló, hogy külsejében ne hasonlítson keresztény templomhoz. A századfordulóig eltelt időszak alatt a hódmezővásárhelyi zsidóság lélekszáma a tízszeresére növekedett. A város virágkorát élte, a jelentősen megnövekedett létszámú, és gazdaságilag is megerősödött zsidóság ekkor érezte elérkezett az időt egy új, a impozánsabb zsinagóga megépítésére. Az első elképzelések szerint egy teljesen új imaházat emeltek volna a régi helyett, azonban az 1906-ban kiírt pályázatra beérkezett tervek nem nyerték el a bíráló bizottság tagjainak a tetszését. Végül Müller Miksát bízták meg, igaz, ekkor már csak az átalakítás terveinek elkészítésével. Az 1906 és 1908 között lezajlott átépítés során a legjelentősebb változást az új főhomlokzat kialakítása hozta. Az eklektikus felépítésű, de nagyobbrészt szecessziós díszítményeket viselő főhomlokzat centrális hatásúvá teszi az eredetileg hosszanti elrendezésű épületet. A mór elemeket is viselő homlokzat valójában egyetlen hatalmas kapuépítmény, amely a hármas bejárattal együtt magában foglalja az előcsarnokot is. 1944. június 16-án reggel megkezdődött a zsidóság deportálása a városból Auschwitzba és Strasshofba. Auschwitzból mindössze öten tértek vissza Hódmezővásárhelyre. A zsinagógát 1984-ben a Város megvásárolta a hitközségtől. 1989-ben kezdődtek nagymértékű felújítások, ekkor újultak meg az időközben szinte teljesen elpusztult díszes üvegablakok Kovács Julianna Ferenczy díjas üvegművész és férje Szilágyi András közreműködésével. Az épületen 2004-ben további felújításokat eszközöltek, környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára újult meg. Különlegessége, hogy eredeti berendezéseivel együtt maradt meg, a kézzel faragott padok eredeti állapotukban maradtak fenn. Ezeket is helyreállítva láthatjuk ma a zsinagógában. Az épület melletti egykori zsidó iskolában Holokauszt Emlékközpont működik, az épület a hitélet mellett rendezvények számára is helyet biztosít.
]]>https://palmculture.eu/places/zsinagoga-hodmezovasarhely/feed/0Római katolikus erődtemplom (Óföldeák)
https://palmculture.eu/places/romai-katolikus-erodtemplom-ofoldeak/
https://palmculture.eu/places/romai-katolikus-erodtemplom-ofoldeak/#respondSat, 19 Jan 2019 19:52:59 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4327Óföldeák Árpád-kori eredetű falu, először az 1332/33-as pápai tizedjegyzék említi, eszerint már akkor egyházas hely volt. A ma is álló templom magja valószínűleg a 15. század második felében épült. Eredetileg gótikus boltozata volt, ám amikor az elpusztult, a 16. század elején síkfödémet készítettek. A templomot körülölelő védőfal a 15-16. század fordulója körül épülhetett ki. A falu a 16. század végére viszont elnéptelenedett és csak 1723-tól népesült be ismét, akkor a templomot is újjáépítették, ekkor készült a kazettás famennyezetet is. 1845-ben egy árvíz elsodorta a települést, az új falu a régi helyétől távolabb épült föl. A régi templomot magtárrá alakították, felszerelését az új földeáki templomba vitték át. A régi településrész nem néptelenedett el teljesen, a Tisza szabályozása után ismét benépesült. A templomot 1874-ben hosszirányban bővítették, s a földbirtokos, Návay László hétéves szibériai száműzetésében tett fogadalma szerint, 1923-24-ben helyreállítást eszközöltek rajta. A település 1950-ben Óföldeák néven önállósult. 1990-99 között Béres Mária vezetésével nagyobb arányú műemléki régészeti kutatásokra került sor, majd következett a helyreállítás, állagmegóvás. Az üvegablakokat Szilágyi András tervei alapján pótolták.
]]>https://palmculture.eu/places/romai-katolikus-erodtemplom-ofoldeak/feed/0Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
https://palmculture.eu/places/opusztaszeri-nemzeti-torteneti-emlekpark/
https://palmculture.eu/places/opusztaszeri-nemzeti-torteneti-emlekpark/#respondSat, 19 Jan 2019 19:46:04 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4321Ópusztaszer csak 1974 óta viseli a nevét, előtte Sövényházaként ismerték, de már akkor is volt itt emlékhely. A régi-új névre azért volt szükség, hogy egyértelmű legyen: e község határában, s nem a szomszédos Pusztaszerében vannak a Bor-Kalán nemzetség által épített középkori monostor romjai. A helység nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták. Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit, szerét ejtették az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el, ez azonban lehet, hogy csupán utólagos névmagyarázat. Azt viszont tudjuk, hogy a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bor–Kalán nemzetség származik. A nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott, az Alföld egykor leggazdagabb, legnagyobb szerzetesi intézménye volt, romjait 1970 és 1977 között tárték fel. A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a Csongrád megyei Ópusztaszeren. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe a Rotundában található. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű, kört formázó panorámakép elkészítésében Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette. 2013-ban kiállították az 1897-ben készült, lengyel tulajdonban lévő Erdélyi körkép megtalált részeit is. A szabadtéri néprajzi gyűjtemény 19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik, kialakítása 1978-ban kezdődött meg és azóta is folyamatosan tart. Az épületegyüttesek az ország különböző tájait mutatják be, a látogató betekinthet a 19. századi falvak és tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe, láthat iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt is. Itt tekinthető meg a kocsigyűjtemény és a mezőgazdasági gépek gyűjteménye. Az Erdő és ember kiállítás jurtára emlékeztető vörösfenyő pavilonja az erdő, fák és ember kapcsolatát mutatja be. A nomád park Eurázsia sztyeppéinek világát idézi fel, jurtákkal és téli szállásokkal, lovasbemutatókkal. A vízügyi kiállítás a tutajozásnak, a fafeldolgozásnak, hajóépítésnek és halászatnak állít emléket. Egy makett segítségével az 1879-es szegedi nagy árvíz tanúi is lehetünk. Több emlékmű is található a park területén, ezenkívül erdei tanösvény, erdei tornapálya és játszóterek is felfedezhetőek.
]]>https://palmculture.eu/places/opusztaszeri-nemzeti-torteneti-emlekpark/feed/0Hősök kapuja
https://palmculture.eu/places/hosok-kapuja/
https://palmculture.eu/places/hosok-kapuja/#respondSat, 19 Jan 2019 19:40:16 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4318A Hősök kapuja (Porta Heroum) eredetileg városkapunak épült 1936-ban a vasúton érkezők számára, Klebelsberg Kuno elgondolása alapján. A Boldogasszony sugárút fölött négy pillére támaszkodó, három ívnyílásos kapuépítmény ível át. Az akkori polgármester ötlete alapján vált Hősök kapujává, mely 12 ezer szegedi katonának állít emléket. A neoklasszicista kaput Pogány Móric tervezte, a két oldalán található honvédszobrok Lőte Éva alkotásai. A kapu boltíveit Aba Novák Vilmos freskói díszítik. Európa legnagyobb szabadtéri freskója három téma köré csoportosul: háborús emlékezés, hősi halottak dicsőítése, Horthy Miklós Szegedről való elindulása. A mű közepén az Aradi vértanuk tere felé forduló 8 méteres Krisztus képe áll. Több mint ötven évig az alkotás rejtve maradt azt érdeklődő szemek elől, 1945-ben először csak Horthy alakját, majd négy évvel később az egészet bevakolták. Több éves restaurációs munka eredményeként 2000. augusztusára sikerült helyreállítani az eredeti állapotot. Aba Novák Vilmos a kapu egyik oldalán a Hit allegóriáját festette meg, a dongaboltozat másik oldalának témája a Tett.
]]>https://palmculture.eu/places/hosok-kapuja/feed/0Varga Mátyás Színháztörténeti Gyűjtemény és Kiállítóhely
https://palmculture.eu/places/varga-matyas-szinhaztorteneti-gyujtemeny-es-kiallitohely/
https://palmculture.eu/places/varga-matyas-szinhaztorteneti-gyujtemeny-es-kiallitohely/#respondSat, 19 Jan 2019 18:44:01 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4286Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet egyik kiemelkedő személyisége, életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. A Szegedi Szabadtéri Játékoknak 1936-tól tervezett díszleteket. Ő képviselte a folyamatosságot a Játékok két korszaka között a művészeti vezetésben. Jól ismerte a Dóm égbe hasító, kettős tornyának kihívásait, a tér szcenikai adottságait. Díszlettervezők, világosítók, festők vallják mesterüknek. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is felfedezhető színházközpontú gondolkodásmódja. 1987. augusztus 1-jén nyílt meg Szegeden a Varga Mátyás Színháztörténeti Gyűjtemény és Kiállítóhely. A felújításra szoruló épületet Varga Mátyás díszlettervező művész megvásárolta, s Tarnai István Ybl-díjas építész tervei szerint felújíttatta, a kész épületet pedig saját látványrajzaival, kerámiáival rendezte be, és Szeged városának adományozta, azt a Móra Ferenc Múzeum működteti. A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák mellett a Szabadtéri Játékok történetét bemutató plakátokat, fotóanyagot is a kiállítás részei. A kiállítóház április 1. és szeptember 30. közt szerda és csütörtöki napokon 15 és 19 óra közt, a téli hónapokban előzetes bejelentkezéssel látogatható. Belépődíj nincs, a programok, tárlatvezetések ingyenesek.
]]>https://palmculture.eu/places/varga-matyas-szinhaztorteneti-gyujtemeny-es-kiallitohely/feed/0Napsugaras tájház
https://palmculture.eu/places/napsugaras-tajhaz/
https://palmculture.eu/places/napsugaras-tajhaz/#respondSat, 19 Jan 2019 18:32:03 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4278A napsugaras lakóépület közvetlen a nagy árvíz után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Építtetője Rácz József földműves volt. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben alakították Alsóvárosi Tájházzá. Eredeti állapotában az Alföldre jellemző soros elrendezésű, háromosztatú, alápincézett lakóház volt. Az épületet 1963-ban helyezték műemléki védettség alá. A jelenlegi állapot a 20. század derekának lakóterét érzékelteti a rekonstruált szobabelsővel, az újratervezett régies konyhával. A Szegedet romba döntő tiszai nagy árvíz után Lechner Lajos típusterveit kínálták az építkezőknek. A tervek megőrizték a házak tetőinek utcára tekintő, deszkás végoromzatát, a korábbi napsugaras díszítményt amelynek legszebb példái Alsóvároson találhatók, bár napjainkra számuk töredékére zsugorodott. Bálint Sándor néprajzkutató a barokk Istenszem, a Szentháromságot jelképező oltalmazó, bajelhárító háromszög népi megfogalmazását látta a napsugaras oromzatokon. Bálint Sándor Pálffy utcai szülőházát 2004-ben, születésének századik évfordulóján lebontották.
]]>https://palmculture.eu/places/napsugaras-tajhaz/feed/0Egyházmegyei Múzeum és Kincstár
https://palmculture.eu/places/egyhazmegyei-muzeum-es-kincstar/
https://palmculture.eu/places/egyhazmegyei-muzeum-es-kincstar/#respondSat, 19 Jan 2019 18:27:17 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4275Az Egyházmegyei Múzeum és Kincstár 1995. június 29-én nyitott meg a Dóm téri Püspöki Palota egyik épületrészében. Szegeden, illetve az egyházmegyében egy jelentősebb egyházmegyei gyűjteményről tudunk, amely éppen Szeged-Alsóvároson működött. A két világháború közti időszakban a kolostor emeleti részén, a mai gyóntatófolyosó felett helyezték el az állandó kiállítást. Az így kiállított tárgyakat egész évben, de kivált az egyházi ünnepeken és leginkább az év messze földön híres eseménye alkalmából, a mindig augusztus 5-én tartott Havas Boldogasszony búcsú alkalmából sokan tekintették meg. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása után ez a múzeum is megszűnt, mint ahogy a kolostor javarésze is értékes könyvtárával együtt ismeretlen helyre került. A kegytárgyak megmaradtak, az eredeti kiállítási folyosó lefalazott részében egy kicsiny kis helyiségben vészelték át a kommunista időszak évtizedeit. Az hetvenes és nyolcvanas években Bálint Sándor sürgetése következtében többször is fölmerült egy új múzeum létrehozása, de az csak 1988-ban történt, akkor is csak mint elméleti intézmény létezett. Végül az orvosegyetemtől visszakapott, egykori Szent Imre Kollégium jó lehetőség adott arra, hogy az alagsorban egy közel 100 négyzetméteres kiállítótermet lehessen kialakítani. Az Egyházmegyei Múzeum és Kincstár megvalósításában kezdettől fogva oroszlánrész jutott a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársainak. Az 1985-ben várostörténeti kiállítással megnyíló Fekete házban több éven keresztül bemutatásra kerültek az egyháztörténeti múzeumba szánt kegytárgyak. Ez azt jelentette, hogy az egyházmegyéből összegyűjtötték a számba vehető legszebb tárgyakat, sor került ezek restaurálására, illetve megfelelő konzerválására, és ezzel tulajdonképpen sikerült is leltárba venni a tárgyakat.
]]>https://palmculture.eu/places/egyhazmegyei-muzeum-es-kincstar/feed/0
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_wpml_transient__wpml_st_file_scan_in_progress', 'a:2:{s:5:\"value\";i:1;s:10:\"expiration\";i:1714922190;}', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_icl_string_urls'] INSERT IGNORE INTO wp_icl_string_urls (`language`, `url`) VALUES ('hu', 'place/([^/]+)/(feed|rdf|rss|rss2|atom)/?$')
WordPress adatbázis hiba: [INSERT command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_icl_string_pages'] INSERT IGNORE INTO wp_icl_string_pages (`string_id`, `url_id`) VALUES (5071, 0),(5072, 0)