WordPress database error: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_timeout_wpml_st_upgrade_in_progress', '1714974860', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress database error: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_wpml_st_upgrade_in_progress', '1', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_wfconfig']
SELECT
s.id,
st.status,
s.domain_name_context_md5 AS ctx ,
st.value AS translated,
st.mo_string AS mo_string,
s.value AS original,
s.gettext_context
FROM wp_icl_strings s
LEFT JOIN wp_icl_string_translations st
ON s.id=st.string_id
AND st.language='hu'
AND s.language!='hu'
WHERE s.context = 'default'
LIMIT 1000 OFFSET 6000
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_wfconfig'] INSERT INTO wp_wfconfig (name, val, autoload) values ('previousWflogsFileList', '[\"ips.php\",\"config-transient.php\",\"GeoLite2-Country.mmdb\",\"config.php\",\"attack-data.php\",\"config-synced.php\",\"config-livewaf.php\",\"rules.php\",\"template.php\",\".htaccess\"]', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE val = '[\"ips.php\",\"config-transient.php\",\"GeoLite2-Country.mmdb\",\"config.php\",\"attack-data.php\",\"config-synced.php\",\"config-livewaf.php\",\"rules.php\",\"template.php\",\".htaccess\"]', autoload = 'yes'
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_wfconfig'] INSERT INTO wp_wfconfig (name, val, autoload) values ('serverDNS', '1714974800;3600;37.46.64.151', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE val = '1714974800;3600;37.46.64.151', autoload = 'yes'
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_doing_cron', '1714974800.5554389953613281250000', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_timeout__siteground_optimizer_installing', '1714975100', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient__siteground_optimizer_installing', '1', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_vcp_log'] INSERT INTO wp_vcp_log VALUES (NULL,'18.191.5.239',NULL)
Helyi védett – Palmculture
https://palmculture.eu
Culture on the palmThu, 27 Jun 2019 21:05:25 +0000huhourly1https://wordpress.org/?v=5.0.4https://palmculture.eu/wp-content/uploads/2019/01/cropped-Palmculture-logo-EN-1600-1-32x32.pngHelyi védett – Palmculture
https://palmculture.eu
3232SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
https://palmculture.eu/places/szte-bolcseszet-es-tarsadalomtudomanyi-kar/
https://palmculture.eu/places/szte-bolcseszet-es-tarsadalomtudomanyi-kar/#respondTue, 07 May 2019 10:26:15 +0000http://palmculture.eu/places/Az Egyetem u. 2. szám alatt álló neoromán stílusú épület Szeged városának egyik meghatározó látványeleme, amely 1925 óta ad otthont a Szegedre menekült kolozsvári egyetem és annak mai jogutódja számára.
1925-ben az épület harmadik emeletén kapott helyet a Bölcsészettudományi Kar. A Földrajzi Intézet az első emelet egy részét vette birtokba. A földszinten az Állatrendszertani Intézet és a Fogászati Klinika került elhelyezésre. Az épület folyosói nem voltak mindig hangosak a nyüzsgő diákélettől, eredeti megrendelője az 1887-ben Szegedre települt, több száz alkalmazottat foglalkoztató Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal volt.
Az épület tervének elkészítésére 1911-ben jeligés pályázatot hirdettek, amelyen kizárólag Szegeden élő építészek vehettek részt. A pályázat kritériuma meghatározta, hogy az épület „komoly” stílusjegyeket kell hogy viseljen, a szecessziós stílus mellőzendő volt. További kitételként szerepelt, hogy az építési telket paralelogramma alakban körbezáró négy utcára eső épületrészek beépítésre kerüljenek − szükség esetén két udvari keresztszárny beépítésével. A pályázatra kilenc pályamű érkezett be, melynek 3000 koronás első díját Ottovay István és Winkler Imre építészek terve nyerte el. A kivitelezési munkálatokért Ligeti Béla felelt. A kubikosmunka 1911. július 13-án kezdődött meg, 700-800 munkás dolgozott a terepen egy hónapon át. Az épület kivitelezését a kiváló szakembereknek bizonyuló helyi iparosok végezték. Az épület feszített munkatempóban mindösszesen egy év alatt 1912. augusztus 1-jére készült el. A tereprendezés során a természetes tó egésze feltöltésre került, ennek helyén áll (részben) a Szegedi Egyetemi Könyvtárnak is otthont adó József Attila Tudományos és Információs Központ.
Az épületet neoromán stílusjegyek (rizalitok, pilaszterek, zömök tornyok) határozzák meg. Eredetileg a mai Ady téri és Egyetem utcai oldal megegyező kialakítású volt. Mindkét oldalon hármas tagozódású, orommezővel szegett, bélletes jellegű bejárat volt található. Az oktatási igényekhez igazodó végső arculatát 1930-ban nyerte el, az egykori tó felőli, Ady-téri homlokzatához Rerrich Béla tervei alapján épült a 260 főt befogadó Auditórium Maximum sokszög alakú előadóterme, melynek lépcsős felépítménye vasbetonból készült. Az előadóterem alatt kapott helyet a kar tornaterme. A kivitelezésért Berkes Dezső és Tápay Jenő feleltek.
A Bölcsészettudományi Kar nagy előadótermében tartotta irodalomtörténeti előadásait Sík Sándor 1930 és 1944 között. Ugyanitt több neves magyar író szólt népes közönségéhez, köztük Illyés Gyula, Németh László és Veres Péter. A Bölcsészettudományi Kar hallgatója volt jeles költőnk Radnóti Miklós 1930 és 1935 között.
]]>https://palmculture.eu/places/szte-bolcseszet-es-tarsadalomtudomanyi-kar/feed/0Magyarok Nagyasszonya templom – Deszk
https://palmculture.eu/places/magyarok-nagyasszonya-templom-deszk/
https://palmculture.eu/places/magyarok-nagyasszonya-templom-deszk/#respondSat, 19 Jan 2019 20:14:09 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4343Gerliczy Ferenc báró bőkezűségéből 1901-1904 között épült fel, és még a befejezés évében felszentelték a a Magyarok Nagyasszonya titulust viselő, neogótikus stílusban épült római katolikus templomot, melynek szentélyben és a kereszthajókban fából faragott, gyönyörű neogót oltárok találhatók. A templom közvetlenül a jelenleg tüdőszanatóriumként működő Gerliczy-kastély közvetlen szomszédságában található. A torontáli térség legdíszesebb temploma, arányaiban és díszítésében a legszebb hagyományokat őrzi, pompás berendezése, oltára, szószéke, keresztúti faragott stáció és csodálatos rózsaablaka gazdagon díszített. A sötétbarna színű főoltár igazi, középkort idéző szárnyas oltár.
]]>https://palmculture.eu/places/magyarok-nagyasszonya-templom-deszk/feed/0Tornyai János Múzeum – Hódmezővásárhely
https://palmculture.eu/places/tornyai-janos-muzeum-hodmezovasarhely/
https://palmculture.eu/places/tornyai-janos-muzeum-hodmezovasarhely/#respondSat, 19 Jan 2019 20:01:38 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4334A Tornyai János Múzeum története több mint száz éves múltra tekint vissza, és Hódmezővásárhely és térsége rendkívül gazdag régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit, képző- és iparművészeti alkotásait mutatja be. Hódmezővásárhely város vezetése 1905-ben döntött a múzeum megalapítása mellett. A múzeum mai épülete 1914-ben, állami segélyből került megvásárlásra, itt azonban több intézmény is működött, a múzeum csak 1946-ban vált önálló intézménnyé. 1951-ben vette fel Hódmezővásárhely egyik legjelentősebb képzőművészének, Tornyai Jánosnak a nevét. 2007-ben létrejött a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ, a város közgyűjteményi, közművelődési, valamint könyvtári szervezete. Székhelyintézménye a Tornyai János Múzeum, fenntartója Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A múzeum több állandó kiállításnak is otthont ad. A Hétköznapok Vénuszai című állandó régészeti kiállítás az újkőkor emberének mindennapjaiba vezeti vissza a látogatókat. A kiállítás három fő témaköre: egy újkőkori falu élete, a tiszai kultúra hitvilága, valamint a késő neolit gyékény- és textilművesség. Az állandó régészeti kiállítás mellett megtekinthető a 2018. decemberében nyílt állandó várostörténeti kiállítás, amely az Évszázadok a Hód tó partján – Houdtól Újvárosig címet viseli. A tárlat az Árpád-kortól az 1808-as, több mint ezer házat elpusztító Kis utcai tűzvészig mutatja be a település fejlődését. A kiállított régészeti leletek és rekonstrukciók mellett az érdeklődőket digitális eszközök is segítik Hódmezővásárhely történetének megismerésében. A kiállítás néprajzi része képet ad a város környéki tanyarendszer kialakulásáról is. Az állandó kiállítások részét képezi a múzeum pinceszintjén elhelyezkedő, több mint 1500 darabból álló régészeti, helytörténeti, néprajzi és képzőművészeti anyagot elénk táró Látványraktár. Az ötvenkét vitrinben a múzeum teljes gyűjteményének csupán 1%-a sorakozik kronologikus, korszakos és tárgycsoporti bontásban.
]]>https://palmculture.eu/places/tornyai-janos-muzeum-hodmezovasarhely/feed/0Hagymatikum – Makó
https://palmculture.eu/places/hagymatikum-mako/
https://palmculture.eu/places/hagymatikum-mako/#respondSat, 19 Jan 2019 19:49:33 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4324A Makói Termál- és Gyógyfürdő (Hagymatikum) egy élmény-, gyógy- és wellnessrészlegekkel is rendelkező fürdőkomplexum a belváros szívében, Makó legjelentősebb turisztikai vonzereje. Az először 1956-ban felszínre hozott termálvízre öt évvel később épült első ízben kiszolgáló épület, az első években csak tisztasági célokat szolgált, a helyiek néplavórként emlegették. A termálkútból 993 méter mélyről 41 °C-os alkálihidrogén-karbonátos víz tör föl. A strandfürdő a rendszerváltás után fokozatosan átalakult, előbb a gyógyászati részleg épült ki, majd a 2000-es évek óta a városvezetés már központi kérdésként tekintett a fürdő bővítésére és élményelemekkel való felruházására, melytől a vendégforgalom megnövekedését és a turizmus meghonosítását várták. Az organikus épületegyüttes legnagyobb, 2012 januárjában átadott részét Makovecz Imre tervezte, míg a 2007-es tanuszoda-komplexum tanítványa, Csernyus Lőrinc munkája.
]]>https://palmculture.eu/places/hagymatikum-mako/feed/0Szegedi Vadaspark
https://palmculture.eu/places/szegedi-vadaspark/
https://palmculture.eu/places/szegedi-vadaspark/#respondSat, 19 Jan 2019 19:41:54 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4319A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb és egyben legnagyobb területű állatkertje is. Elsősorban ritka, veszélyeztetett fajok tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park dél-amerikai állatokat bemutató része. Szegeden az 1960-as években merült fel egy állatkert létesítésének a gondolata. A város felsőoktatási intézményeinek nagy múltra visszatekintő biológus képzése csak tovább erősítette az igényt, amely azonban sokáig csak terv szinten maradt. A szóba jött helyszínek a Füvészkert és a Tisza közötti szabad terület, az újszegedi Liget, illetve a Sancer-tavak környéke voltak. Végül is az utóbbi területen indult meg a nyolcvanas években – hivatalos engedély nélkül, társadalmi munkában – az állatkert létesítésének folyamata. Diákok, egyetemi tanárok létrehoztak egy karámot a területen, ahol őzeket és vaddisznókat tartottak. Végül 1985. december 5-én született meg a Szegedi Városi Tanács határozata, amely a Vidámpark részeként hivatalosan is létrehozta az intézményt. A határozatot tett nem követte, gyakorlatilag kiadások nélkül, pusztán társadalmi munkából, bontásokból, cégektől, iskoláktól kapott anyagokból indult meg az építkezés. 1985-ben az állatgyűjtemény mindössze 3 majomból, pár őzből és vaddisznóból, valamint egy óriáskígyóból állt. 1989. január 1-től lett önálló intézmény a Vadaspark, ugyanezen év május 28-án nyitotta meg a kapuit hivatalosan is, 3-4 hektáros bemutatóval. A kezdetben viszonylag szegényes állatállomány rohamosan bővült, kifejezetten ritka, veszélyeztetett állatok bemutatása lett a cél, földrajzi elterjedés szerint csoportosítva őket. Az ekkor modern felfogás lehetővé tette, hogy a Vadaspark hamar bekapcsolódjon a nemzetközi állatkerti vérkeringésbe. Az oktatás, mint a modern állatkertek egyik fő feladata, szintén nagy hangsúlyt kapott a kezdetektől fogva. Az intézményt a Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium 1993-ban Környezetvédelmi Oktatóközponttá nyilvánította. A folyamatos fejlődés és bővülés következtében a Vadaspark 45 hektáros területe jelenleg afrikai, ázsiai, ausztrál, európai és dél-amerikai területekre van osztva, számtalan, köztük Magyarországon csak Szegeden látható fajjal, kimagasló teljesítményt mutatva a természetvédelmi, fajmegőrző munkában.
]]>https://palmculture.eu/places/szegedi-vadaspark/feed/0Dugonics tér
https://palmculture.eu/places/dugonics-ter/
https://palmculture.eu/places/dugonics-ter/#respondSat, 19 Jan 2019 19:38:48 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4317Szeged Dugonics terén az 1879-es nagy árvíz pusztítása előtt búzapiac működött. A teret a nyelvújító Dugonics András piarista pap-tanárról, a magyar matematikai nyelv számos kifejezésének megalkotójáról az első magyar nyelvű regény írójáról nevezték el. A téren látható, közadakozásból felállított szobra az első köztéri szobor volt Szegeden. Vele szemben látható a Nagyárvíz centenáriumán, 1979-ben átadott zenélő szökőkút, a szegediek egyik kedvenc találkozóhelye. A Szegedi Tudományegyetem főépülete a tér központjában áll, a kora eklektikus palota eredetileg főreáliskolának épült. Előtte látható József Attila szobra, aki 1924-25 között az intézmény hallgatója volt, de tanulmányait egy lázadó hangú költeménye miatt meg kellett szakítania.
]]>https://palmculture.eu/places/dugonics-ter/feed/0Széchenyi tér
https://palmculture.eu/places/szechenyi-ter/
https://palmculture.eu/places/szechenyi-ter/#respondSat, 19 Jan 2019 19:37:42 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4316A Tisza partján a 13. században felépült szegedi vár nyugati falai a mai Széchenyi téren húzódtak, az előttük elterülő kopár terület a várvédő katonaság gyakorlótereként és Fő piactérként szolgált. Amíg a vár állt, a katonai parancsnokság betiltotta a tér fásítását, nehogy a nagyra nőtt növények akadályozzák a szabad kilátást. A török hódoltságot követően, amikor Szeged visszanyerte korábbi jogait és szabad királyi városi rangját, itt építették meg a polgári igazgatás központját, a Városházát is. 1860-ban, Széchenyi halála után nem sokkal döntött úgy a városvezetés, hogy a legnagyobb magyarról nevezik el. Móra Ferenc egyik anekdotája szerint, amikor Széchenyi 1833-ban ellátogatott Szegedre, annyira elkeseredett a főpiac látványán, hogy azt javasolta az akkori polgármesternek, inkább termesszenek ott krumplit, ha nem képesek megújítani a közterületet. A 19. század végül mind megjelenésében, mind funkciójában átformálta a teret: déli oldalán nagyszabású paloták épültek, majd az 1879-es nagy árvizet követő újjáépítés részeként elbontották a várfalakat, helyükön eklektikus lakó- és középületeket emeltek és parkot alakítottak ki. A tágas, több mint 50.000 négyzetméteres nagyságú teret ma évszázados platánfák, virágzáskor nagy népszerűségnek örvendő magnóliák, császárfák és számos más különleges növény díszíti. A növények között a város és az ország történelmének meghatározó alakjait ábrázoló szobrokat találunk.
]]>https://palmculture.eu/places/szechenyi-ter/feed/0Hági Udvar
https://palmculture.eu/places/hagi-udvar/
https://palmculture.eu/places/hagi-udvar/#respondSat, 19 Jan 2019 19:22:06 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4305Emléktábla hirdeti, hogy részben a Hági helyén nyílt meg 1856-ban az első szegedi állandó színház. A faépület a mai színház elkészültével (1883) fölöslegessé vált, lebontották.Az nagy szegedi árvíz (1879) után a várost feltámasztó építkezések sorába tartozik a patinás hírű Hági. 1890-ben Haggenmacher Henrik, Svájcból származó budapesti sörgyáros vásárolta meg a telket sörcsarnok és raktár kialakítása céljából.1896. február elsején nyílt meg az elegáns berendezésű sörcsarnok, amelyben friss sörön kívül a magyar konyha válogatott ételeit is felszolgálták. Később a sörraktár e helyről elköltözött, így további bővítésre nyílott lehetőség. Az étteremnek több bérlője volt, majd 1923-ban Gottwald Rezső vásárolta meg az ekkor már tulajdonosa után Hági-nak becézett vendéglőt. A Csongrád Megyei Vendéglátóipari évek után 1997 utolsó napján zárt be az akor már legendás hely, mely hosszú szünet után 2018-ban nyitott újra Hági Udvar néven.
]]>https://palmculture.eu/places/hagi-udvar/feed/0Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar
https://palmculture.eu/places/szegedi-tudomanyegyetem-zenemuveszeti-kar/
https://palmculture.eu/places/szegedi-tudomanyegyetem-zenemuveszeti-kar/#respondSat, 19 Jan 2019 19:02:43 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4299Az 1879-es árvízkatasztrófát követő újjáépítéssel egy időben a szegedi zeneoktatás is lendületes fejlődésnek indult. 1880-ban Langer Viktor zeneszerző Városi Zenedét alapított, amit 1883-tól 1903-ig Szögi Endre muzsikus és zeneszerző vezetett. 1904-től hívták meg a Zenede élére a kiváló muzsikust, Király-König Pétert, aki szaktudásával és szervezőkészségével évtizedeken át meghatározó egyénisége lett Szeged zenei életének, a szegedi iskola az egyik legkorszerűbb szellemben oktató vidéki zeneiskolának számított. A Zenede kiválóságokat nevelt, mint Huszka Jenő zeneszerző vagy Fleischer Antal karmester. A növendéklétszám is egyre növekedett, az 1918/19-es tanévben a tanulók száma már 341 volt. Az intézmény működésének köszönhetően megpezsdült a város zenei élete is, a Városi Zenede évente négy hangversenyt rendezett. 1903-tól komoly helyhiány lépett fel, mivel a növendékek száma ekkor már 400 fölött volt. 1911-ben megindultak egy tervbe vett zenepalota előmunkálatai, a megvalósulást azonban a háború megakadályozta. A Zenedét a város a Tisza Lajos körúti Tukats-ház I. emeletére költöztette. Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt (1922–1931) Szegeden hatalmas egyetemi beruházások valósultak meg, amelyek sajnos nem jártak együtt a zeneoktatás infrastruktúrájának fejlesztésével. Így nem került sor az évtizedekkel korábban tervbe vett zenepalota felépítésére sem. 1946-ban a város létrehozta a Szegedi Zenekonzervatóriumot, és egy darabig úgy tűnt, hogy konzervatórium főiskolai rangot kap, az állami zenekonzervatóriumokról szóló rendelet azonban egy évvel később közbeszólt, így jött létre a Szegedi Állami Zenekonzervatórium. A Konzervatórium végzett növendékei tanári vagy művészi diplomát csak a budapesti Zeneakadémia elvégzésével szerezhettek. A konzervatóriumot 1953-ban – leválasztva róla az alsófokú képzést – szakiskolává alakították át, neve Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskola lett. 1966-ban az ország öt zeneművészeti szakiskolájában szétvált a szakiskolai oktatás és a zenetanárképzés, az utóbbit a Művelődési Minisztérium főiskolai rangra emelte. A szegedi intézmény hivatalos neve ekkor Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ének- és Zeneiskolai Tanárképző Intézet Szegedi Tagozata lett. A Konzervatórium 1998-ban levált a Zeneakadémiáról, és a Szegedi Felsőoktatási Szövetség alapító tagjaként működött 2000. január 1-jéig. Ekkor az integráció révén létrejött Szegedi Tudományegyetem kari jelleggel működő önálló oktatási egységévé vált. Sikeres kari akkreditációt követően 2003. szeptember 1-jétől a Szegedi Tudományegyetem 11. karaként folytatja tevékenységét, és képez a főiskolai szakokon kamaraművészeket és tanárokat, az egyetemi szakokon pedig előadóművészeket és művésztanárokat. Az épület régóta megérdemelt felújítása hamarosan megkezdődik.
]]>https://palmculture.eu/places/szegedi-tudomanyegyetem-zenemuveszeti-kar/feed/0Szegedi Evangélikus Egyházközség temploma
https://palmculture.eu/places/szegedi-evangelikus-egyhazkozseg-temploma/
https://palmculture.eu/places/szegedi-evangelikus-egyhazkozseg-temploma/#respondMon, 14 Jan 2019 17:56:31 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4022A protestáns gyülekezet a 16. század első felében alakult, istentiszteleteiket kezdetben magánházakban tartották, majd a közösség engedélyt kapott a törököktől, hogy az akkor elhagyatott alsóvárosi templom hajóját használják – a katolikusokkal felváltva. Az 1552-es török hadjárat és magyar felszabadítási kísérlet után ez a lehetőség megszűnt, a közösség felmorzsolódott, legközelebb csak 1805-ben említenek evangélikus polgárt, Schreiner Mihály vaskereskedőt. 1855-ben már a hódmezővásárhelyi gyülekezet filiájaként emlegetik a szegedi gyülekezetet. 1859-ben az evangélikusok épületeket vásároltak, amelyekben lelkészlakást, iskolát és imaházat alakítottak ki. Az imaházat, mely a mai Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca kereszteződésében álló házban volt, 1860. december 2-án szentelték fel. Az 1879-es árvíz ezt a házat is romba döntötte. Hazai és nemzetközi segítséggel Schulek Frigyes tervei alapján rövid idő alatt felépítették a várostól kapott telken ma is meglévő neoromán épületegyüttest: a templomot, a gyülekezeti házat és a parókiát, a Habsburg uralkodó mellett Németország, Hollandia, Norvégia és az Amerikai Egyesület Államok is jelentős összeget ajánlott föl az építkezéshez. 1882. május 21-én, Exaudi vasárnapján szentelte fel Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök. A templom felavatását megelőzően az oltár alapépítményébe az egyház történetét tartalmazó okiratot helyeztek el. A megsüllyedt oltárt majd’ száz évvel később ki kellett cserélni. Az 1930-as évek második felében a gyülekezet egy nagyobb templom építését határozta el, az alapokat le is rakták, de az építkezés a háború miatt már nem kezdődött el.
]]>https://palmculture.eu/places/szegedi-evangelikus-egyhazkozseg-temploma/feed/0
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_wpml_transient__wpml_st_file_scan_in_progress', 'a:2:{s:5:\"value\";i:1;s:10:\"expiration\";i:1714975101;}', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_icl_string_urls'] INSERT IGNORE INTO wp_icl_string_urls (`language`, `url`) VALUES ('hu', 'place/([^/]+)/(feed|rdf|rss|rss2|atom)/?$')
WordPress adatbázis hiba: [INSERT command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_icl_string_pages'] INSERT IGNORE INTO wp_icl_string_pages (`string_id`, `url_id`) VALUES (5071, 0),(5072, 0)