WordPress database error: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_timeout_wpml_st_upgrade_in_progress', '1714849423', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress database error: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_wpml_st_upgrade_in_progress', '1', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_wfconfig']
SELECT
s.id,
st.status,
s.domain_name_context_md5 AS ctx ,
st.value AS translated,
st.mo_string AS mo_string,
s.value AS original,
s.gettext_context
FROM wp_icl_strings s
LEFT JOIN wp_icl_string_translations st
ON s.id=st.string_id
AND st.language='hu'
AND s.language!='hu'
WHERE s.context = 'default'
LIMIT 1000 OFFSET 6000
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_wfconfig'] INSERT INTO wp_wfconfig (name, val, autoload) values ('previousWflogsFileList', '[\"ips.php\",\"config-transient.php\",\"GeoLite2-Country.mmdb\",\"config.php\",\"attack-data.php\",\"config-synced.php\",\"config-livewaf.php\",\"rules.php\",\"template.php\",\".htaccess\"]', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE val = '[\"ips.php\",\"config-transient.php\",\"GeoLite2-Country.mmdb\",\"config.php\",\"attack-data.php\",\"config-synced.php\",\"config-livewaf.php\",\"rules.php\",\"template.php\",\".htaccess\"]', autoload = 'yes'
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_wfconfig'] INSERT INTO wp_wfconfig (name, val, autoload) values ('serverDNS', '1714849363;3600;37.46.64.151', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE val = '1714849363;3600;37.46.64.151', autoload = 'yes'
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_doing_cron', '1714849363.4186279773712158203125', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient_timeout__siteground_optimizer_installing', '1714849663', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_transient__siteground_optimizer_installing', '1', 'no') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_vcp_log'] INSERT INTO wp_vcp_log VALUES (NULL,'3.134.77.195',NULL)
Történelmi terület – Palmculture
https://palmculture.eu
Culture on the palmThu, 27 Jun 2019 21:05:25 +0000huhourly1https://wordpress.org/?v=5.0.4https://palmculture.eu/wp-content/uploads/2019/01/cropped-Palmculture-logo-EN-1600-1-32x32.pngTörténelmi terület – Palmculture
https://palmculture.eu
3232Újvidék óvárosa
https://palmculture.eu/places/ujvidek-ovarosa/
https://palmculture.eu/places/ujvidek-ovarosa/#respondSat, 19 Jan 2019 20:43:41 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4344A település nyomait a középkorra helyezik, az ősi mag mai formája a XVII. században kezdett fejlődni. A szabálytalan utcaszerkezet feltétele volt a kiemelt (megemelt) talaj úgynevezett „száraz gerenda”, amely a megemelkedett Duna vízszintjekor is száraz maradt. Az első lakosok kereskedők, mesteremberek és vendéglősök voltak, akik a Péterváradi várral szemben építették fel házaikat. Barokk, klasszicista, eklektikus, szecessziós stílusban és a háborúk közötti modernizmus jegyeit viselve készítették. Az itt élő népek (szerbek, németek, zsidók, magyarok, örmények, szlovákok, ruszinok, horvátok, oroszok stb.) kultúrális-történelmi nyomai fellelhetőek az ősi magban. Nagy rombolásnak lett kitéve az 1849-es Felkeléskor, majd az újabb korban a radikális urbanizációs tervek nyomán utca-nyitásokkor egész épület-blokkok lebontása a Szerb Népszínház miatt. A zsidótemplom 1746/1872. évből, és más nagy számú lakó- üzleti és középület is megsemmisült. A következő utcák még mindig nagy mértékben megőrizték autentikusságukat: Dunai, Zmaj Jovina, Aleksandar király, Szabadság tér, Színház tér, Svetozar Miletić, Njegoš, Telečki Lazo, Pašić, Görög iskola, Đura Jakšić, Trifković tér, Ilija Ognjanović, Mita Ružić, Grozda Gajšin, stb.
]]>https://palmculture.eu/places/ujvidek-ovarosa/feed/0Római katolikus erődtemplom (Óföldeák)
https://palmculture.eu/places/romai-katolikus-erodtemplom-ofoldeak/
https://palmculture.eu/places/romai-katolikus-erodtemplom-ofoldeak/#respondSat, 19 Jan 2019 19:52:59 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4327Óföldeák Árpád-kori eredetű falu, először az 1332/33-as pápai tizedjegyzék említi, eszerint már akkor egyházas hely volt. A ma is álló templom magja valószínűleg a 15. század második felében épült. Eredetileg gótikus boltozata volt, ám amikor az elpusztult, a 16. század elején síkfödémet készítettek. A templomot körülölelő védőfal a 15-16. század fordulója körül épülhetett ki. A falu a 16. század végére viszont elnéptelenedett és csak 1723-tól népesült be ismét, akkor a templomot is újjáépítették, ekkor készült a kazettás famennyezetet is. 1845-ben egy árvíz elsodorta a települést, az új falu a régi helyétől távolabb épült föl. A régi templomot magtárrá alakították, felszerelését az új földeáki templomba vitték át. A régi településrész nem néptelenedett el teljesen, a Tisza szabályozása után ismét benépesült. A templomot 1874-ben hosszirányban bővítették, s a földbirtokos, Návay László hétéves szibériai száműzetésében tett fogadalma szerint, 1923-24-ben helyreállítást eszközöltek rajta. A település 1950-ben Óföldeák néven önállósult. 1990-99 között Béres Mária vezetésével nagyobb arányú műemléki régészeti kutatásokra került sor, majd következett a helyreállítás, állagmegóvás. Az üvegablakokat Szilágyi András tervei alapján pótolták.
]]>https://palmculture.eu/places/romai-katolikus-erodtemplom-ofoldeak/feed/0Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
https://palmculture.eu/places/opusztaszeri-nemzeti-torteneti-emlekpark/
https://palmculture.eu/places/opusztaszeri-nemzeti-torteneti-emlekpark/#respondSat, 19 Jan 2019 19:46:04 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4321Ópusztaszer csak 1974 óta viseli a nevét, előtte Sövényházaként ismerték, de már akkor is volt itt emlékhely. A régi-új névre azért volt szükség, hogy egyértelmű legyen: e község határában, s nem a szomszédos Pusztaszerében vannak a Bor-Kalán nemzetség által épített középkori monostor romjai. A helység nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták. Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit, szerét ejtették az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el, ez azonban lehet, hogy csupán utólagos névmagyarázat. Azt viszont tudjuk, hogy a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bor–Kalán nemzetség származik. A nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott, az Alföld egykor leggazdagabb, legnagyobb szerzetesi intézménye volt, romjait 1970 és 1977 között tárték fel. A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a Csongrád megyei Ópusztaszeren. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe a Rotundában található. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű, kört formázó panorámakép elkészítésében Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette. 2013-ban kiállították az 1897-ben készült, lengyel tulajdonban lévő Erdélyi körkép megtalált részeit is. A szabadtéri néprajzi gyűjtemény 19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik, kialakítása 1978-ban kezdődött meg és azóta is folyamatosan tart. Az épületegyüttesek az ország különböző tájait mutatják be, a látogató betekinthet a 19. századi falvak és tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe, láthat iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt is. Itt tekinthető meg a kocsigyűjtemény és a mezőgazdasági gépek gyűjteménye. Az Erdő és ember kiállítás jurtára emlékeztető vörösfenyő pavilonja az erdő, fák és ember kapcsolatát mutatja be. A nomád park Eurázsia sztyeppéinek világát idézi fel, jurtákkal és téli szállásokkal, lovasbemutatókkal. A vízügyi kiállítás a tutajozásnak, a fafeldolgozásnak, hajóépítésnek és halászatnak állít emléket. Egy makett segítségével az 1879-es szegedi nagy árvíz tanúi is lehetünk. Több emlékmű is található a park területén, ezenkívül erdei tanösvény, erdei tornapálya és játszóterek is felfedezhetőek.
]]>https://palmculture.eu/places/opusztaszeri-nemzeti-torteneti-emlekpark/feed/0Dugonics tér
https://palmculture.eu/places/dugonics-ter/
https://palmculture.eu/places/dugonics-ter/#respondSat, 19 Jan 2019 19:38:48 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4317Szeged Dugonics terén az 1879-es nagy árvíz pusztítása előtt búzapiac működött. A teret a nyelvújító Dugonics András piarista pap-tanárról, a magyar matematikai nyelv számos kifejezésének megalkotójáról az első magyar nyelvű regény írójáról nevezték el. A téren látható, közadakozásból felállított szobra az első köztéri szobor volt Szegeden. Vele szemben látható a Nagyárvíz centenáriumán, 1979-ben átadott zenélő szökőkút, a szegediek egyik kedvenc találkozóhelye. A Szegedi Tudományegyetem főépülete a tér központjában áll, a kora eklektikus palota eredetileg főreáliskolának épült. Előtte látható József Attila szobra, aki 1924-25 között az intézmény hallgatója volt, de tanulmányait egy lázadó hangú költeménye miatt meg kellett szakítania.
]]>https://palmculture.eu/places/dugonics-ter/feed/0Széchenyi tér
https://palmculture.eu/places/szechenyi-ter/
https://palmculture.eu/places/szechenyi-ter/#respondSat, 19 Jan 2019 19:37:42 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4316A Tisza partján a 13. században felépült szegedi vár nyugati falai a mai Széchenyi téren húzódtak, az előttük elterülő kopár terület a várvédő katonaság gyakorlótereként és Fő piactérként szolgált. Amíg a vár állt, a katonai parancsnokság betiltotta a tér fásítását, nehogy a nagyra nőtt növények akadályozzák a szabad kilátást. A török hódoltságot követően, amikor Szeged visszanyerte korábbi jogait és szabad királyi városi rangját, itt építették meg a polgári igazgatás központját, a Városházát is. 1860-ban, Széchenyi halála után nem sokkal döntött úgy a városvezetés, hogy a legnagyobb magyarról nevezik el. Móra Ferenc egyik anekdotája szerint, amikor Széchenyi 1833-ban ellátogatott Szegedre, annyira elkeseredett a főpiac látványán, hogy azt javasolta az akkori polgármesternek, inkább termesszenek ott krumplit, ha nem képesek megújítani a közterületet. A 19. század végül mind megjelenésében, mind funkciójában átformálta a teret: déli oldalán nagyszabású paloták épültek, majd az 1879-es nagy árvizet követő újjáépítés részeként elbontották a várfalakat, helyükön eklektikus lakó- és középületeket emeltek és parkot alakítottak ki. A tágas, több mint 50.000 négyzetméteres nagyságú teret ma évszázados platánfák, virágzáskor nagy népszerűségnek örvendő magnóliák, császárfák és számos más különleges növény díszíti. A növények között a város és az ország történelmének meghatározó alakjait ábrázoló szobrokat találunk.
]]>https://palmculture.eu/places/szechenyi-ter/feed/0Szegedi Szabadtéri Játékok
https://palmculture.eu/places/szegedi-szabadteri-jatekok/
https://palmculture.eu/places/szegedi-szabadteri-jatekok/#respondSat, 19 Jan 2019 18:49:48 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4290A 20. század elején a szabadtéri európai rendezvények hatására Magyarországon az elsők között Szegeden indították útjára a nyári színházat Szegedi Szabadtéri Játékok néven. A játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta, helyszínként ideálisnak bizonyult a nemrég elkészült Dóm tér, a főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadás a Magyar Passióra volt, Hevesi Sándor rendezésében 1931. június 13-án. Ezt követően a szabadtéri előadások minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. 1933 júliusában a helyi katonaság a Dóm téren felállított egy 2500 ülő- és 2000 állóhelyet magában foglaló nézőteret, innen számítható a Szegedi Szabadtéri Játékok tényleges, fizikai megszületése. Az 1933-as, Hont Ferenc rendezésében bemutatott Az ember tragédiája már 300 fős statisztériát, tánckart, honvédzenekart és kórust, valamint vetített színpadképeket is használt. A játékok megszervezése az első években a helyi sajtónál volt magánkézben. Az 1935-ös szezonban úgy alakult, hogy a bevételek nem fedezték a kiadásokat, ezért a szervezést 1936-tól Szeged városa vette át. A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat a második világháború kezdetével átmenetileg megszakadt, csak húsz év kihagyás után, 1959. július 25-én, a Hunyadi Lászlóval indult újra. A játékok azóta eltelt, több mint 40 éve alatt már 3 millió nézőnél többen voltak kíváncsiak a darabokra. 1984-ben, a Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulóján, a rendezvény kivívta az ország legnagyobb szabadtéri színháza címet. 1994-ben a játékok új nézőteret kapott. A teret korábban egész évben elfoglaló, fix lelátót csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le, így a Dóm tér az év többi részében felszabadult.
]]>https://palmculture.eu/places/szegedi-szabadteri-jatekok/feed/0Vár és Kőtár
https://palmculture.eu/places/var-es-kotar/
https://palmculture.eu/places/var-es-kotar/#respondSat, 19 Jan 2019 18:21:37 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4272Szeged középkori vára a Maros és a Tisza találkozása alatt, a vízjárta területekből kiemelkedő szigetek egyikén épült. Szegedet a római kor óta fontos tiszai átkelőhelyet, az Erdélyből a Maroson szállított sót és annak átrakodó kikötőjét sohasem lehetett katonai felügyelet nélkül elképzelni, de állandó vár építésére csak a tatárjárás után, a 13. század második felében került sor. Falai között a középkorban csaknem minden királyunk megfordult, többször adott helyet az országgyűlésnek is. A mohácsi csata és Buda elfoglalása után, 1526-ban a visszavonuló török seregek a várost a várral együtt feldúlták. 1543 farsangján a vár szinte ellenállás nélkül jutott újra török kézre, ezúttal 143 évre. A vár szabálytalan négyszög alakú, négy saroktornyos téglaépület volt, tetejét piros cserép fedte. Az udvar közepén állt az impozáns gótikus vártemplom, Dugonics András szerint Szent Erzsébet temploma, mely jelenlegi adatok szerint a 14. század közepén épült. A várbontás és az utóbbi évek feltárásai során előkerültek azok a csipke finomságú kőfaragványok, melyek a bejáratot, az ablakokat és a templombelsőt díszítették. Ma ezek a faragványok, melyek a középkori Szeged európai rangú építészeti színvonalát bizonyítják, a vármaradvány Tisza felőli udvarán létesített kőtárban láthatóak. A 18. század elején a várparancsnokság a templomot lebontatta, majd a vár egy részét a 18. század végén börtönné alakították át, amelyben 1848 előtt olasz hadifoglyok, majd a dél-alföldi betyárvilág felszámolására kiküldött Ráday Gedeon királyi biztos befogott betyárjai, – köztük Rózsa Sándor is – raboskodtak. 1876 és 1882 között az egész erődítményt, az Alföld legnagyobb középkori eredetű téglavárát lebontották, a ma is álló barokk-kori, úgynevezett Mária Terézia-kapu kivételével. A vár helyén ma a nagy árvíz után újjáépített belváros épületei állnak. A vármaradványt 1999-ben tetővel fedték be. A város felőli oldalán, az egykori kapu lebontott homlokzata helyén felépítették a múzeumi kiállító- és raktárhelyiségek fogadó-, kiszolgáló egységeit magában foglaló tömböt. Az építkezések során előkerült a gótikus vártemplom és mintegy hétszáz középkori temetkezés, ami Szeged első régészetileg megismert középkori temetője.
]]>https://palmculture.eu/places/var-es-kotar/feed/0Móra Ferenc Múzeum (Közművelődési Palota)
https://palmculture.eu/places/mora-ferenc-muzeum-kozmuvelodesi-palota/
https://palmculture.eu/places/mora-ferenc-muzeum-kozmuvelodesi-palota/#respondSat, 19 Jan 2019 18:18:01 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4271A Móra Ferenc Múzeum neorómai-eklektikus stílusban 1896-ban épült, 1954-ben kibővített épülete a Tisza partján, a Belvárosi Híd lábánál uralja a teret hatoszlopos timpanonos portikuszával. A mai múzeum elődje 1883-ban jött létre, akkor még Városi Múzeum és Somogyi-könyvtár néven, Somogyi Károly esztergomi kanonok a városnak adományozott könyvtárából. 1893-ban döntött a város egy közművelődési palota megépítéséről a könyvtár és a múzeum számára, melyet 1896. szeptember 6-án avattak fel. Az első állandó kiállítás 1899. június 11-én nyílt. 1904-ben Tömörkény István lett az igazgató, ekkor vették fel Móra Ferencet a természetrajzi tár kezelésére és egy kiállítás elkészítésére. Még abban az évben könyvtárosi besorolást kapott, 1917-ben pedig igazgatóvá nevezték ki, 1934-ben bekövetkezett haláláig ő maradt az intézmény igazgatója. Móra Ferencet Cs. Sebestyén Károly, Csallány Dezső, Szőke Mihály, Bálint Alajos követte, majd 1970-ben Trogmayer Ottó régészeti kutató és egyetemi oktató került az igazgatói székbe. A második világháborúban megsérült épületet 1946. október 23-án nyitották újra. 1950-ben a múzeum és a könyvtár különvált, a múzeumot 1951-ben államosították, és még ebben az évben felvette Móra Ferenc nevét. 1954-ben megkezdődtek a palota bővítésének munkálatai, melyek 1955-re készültek el. 1984-ben, a Somogyi Könyvtár épületének elkészültekor a könyvtár kiköltözött az épületből, 1989-re a palotát teljesen felújították.
]]>https://palmculture.eu/places/mora-ferenc-muzeum-kozmuvelodesi-palota/feed/0Dóm tér
https://palmculture.eu/places/dom-ter/
https://palmculture.eu/places/dom-ter/#respondMon, 14 Jan 2019 18:30:46 +0000https://www.palmculture.eu/?post_type=places&p=4031A Dóm tér érdekessége, hogy négyszög alakú, 12 000 négyzetméteres területe pontosan egyezik a velencei Szent Márk térrel. A jellegzetes vöröstéglás épületekkel körülvett, egységes stílusú tér Szeged egyik legszebb, leghangulatosabb pontja, tervezőjét főleg az észak-európai országok téglaarchitektúrája ihlette. Itt található a Magyarok Nagyasszonya székesegyház (Dóm) és a Dömötör-torony is. Bálint Sándor néprajztudós szerint ez a tér-együttes a két világháború közti időszak egyik legszebb magyar építészeti alkotása. Nyugati oldala a kollégium és a Hittudományi Főiskola, délnyugati sarka a püspöki palota, déli és keleti oldalán egyetemi tantermek és kutatóintézetek foglalnak helyet. A klinker téglából készült együttest főleg az észak-európai országok téglaarchitektúrája ihlette. A tér három oldalán futó árkádok alatt található a Nemzeti Emlékcsarnok, amely a magyar történelem számos nagy alakjainak, híres művészek mellszobrainak, emléktábláinak ad otthont. A Dóm főbejáratával szemben zenélő órát találunk, melynek figurái mozognak, és ami a középkori egyetemeknek állít emléket. A Szegedi Szabadtéri Játékokon, Európa egyik legnagyobb szabadtéri színpadán és nézőterén az első előadásra 1931 június 13-án került sor Magyar Passió címen. 1939 és 1959 között nem voltak játékok, de azóta minden nyáron a szabadtéri színpad és nézőtér foglalja el a tér nagy részét. A Dóm előtt áll az 1896-ban Köllő Miklós szobrászművész által készített Szentháromság szobor, több áthelyezés, restaurálás után eredeti szépségében tekinthető meg. A Fogadalmi templomtól északra eső rész zöldterület, itt ál Tóbiás Klára 2006-os szobra, a Magyar Pieta, mely az 56-os forradalomnak állít emléket. A Fogadalmi templom nyugati oldalán az altemplomhoz vezető bejárattal szemben találjuk a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat és a Csongrád Megyei Levéltárat . A Dóm teret körülvevő épületek nagy részében a Szegedi Tudományegyetem működik.
]]>https://palmculture.eu/places/dom-ter/feed/0
WordPress adatbázis hiba: [INSERT, UPDATE command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_options'] INSERT INTO `wp_options` (`option_name`, `option_value`, `autoload`) VALUES ('_wpml_transient__wpml_st_file_scan_in_progress', 'a:2:{s:5:\"value\";i:1;s:10:\"expiration\";i:1714849663;}', 'yes') ON DUPLICATE KEY UPDATE `option_name` = VALUES(`option_name`), `option_value` = VALUES(`option_value`), `autoload` = VALUES(`autoload`)
WordPress adatbázis hiba: [INSERT command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_icl_string_urls'] INSERT IGNORE INTO wp_icl_string_urls (`language`, `url`) VALUES ('hu', 'place/([^/]+)/(feed|rdf|rss|rss2|atom)/?$')
WordPress adatbázis hiba: [INSERT command denied to user 'fuggsqlpalcul'@'localhost' for table 'wp_icl_string_pages'] INSERT IGNORE INTO wp_icl_string_pages (`string_id`, `url_id`) VALUES (5071, 0),(5072, 0)