Palmculture

Belvárosi Mozi

A mozi vetítések mellett koncerteknek, előadásoknak, közönségtalálkozóknak, filmbemutatóknak és gáláknak is otthont ad. Rendszeresen közvetítenek előadásokat a MET-ből, itt rendezik a Zsigmond Vilmos Filmfesztivált is. Saját kiállítótermük is van, de az aulában is előfordulnak tárlatok. Az épületben működik a Casablanca Kávézó.

Cím
Szeged, Vaszy Viktor tér 3, 6724
Telefon
+36 (62) 543 185

Belvárosi Mozi

A Belvárosi Mozi az egyetlen ma Magyarországon, amely eredetileg is filmszínháznak épült 1920-ban, és azóta is megszakítás nélkül üzemel. Az épület helyén 1919-ig a szegedi vár helyén kialakított utolsó beépítetlen telkek egyike volt, amin a Kossuth kávéház kerthelyisége működött, ahol 1905 óta már nyilvános mozgóképvetítéseket is tartottak. A háború fellendítette a városban a mozik forgalmát: a harci eseményekre és hírekre kíváncsiak a mozik filmhíradóiból tájékozódtak az eseményekről. A város és egyben a vidéki Magyarország legnagyobb mozijának felépítésére többnyire keresztény tőkések és kisbefektetők részvételével 1919 januárjában megalakult a Belvárosi Mozi Rt., a vállalkozásnak összesen 126 alapító tagja volt. Az intézmény épületének eredeti terveit a budapesti Szivessy Tibor készítette, a tervezett épületben a mozi mellett cukrászda és lakások is helyet kaptak volna. Az építkezés végül a szegedi Sebestyén Endre tervei szerint indult meg, aki törölte a tervből a lakásokat és alaposan átalakította a belső elrendezést is: a vetítőtermet színházi előadásokra is alkalmassá tették, a tervezett lakások helyén pedig egy teraszt alakítottak ki a dohányzó mozilátogatók számára. Az új Belvárosi Moziban 1920. szeptember 8-án vetítették le az első filmeket. Az épület nem csak filmszínházi, de kisebb színházi előadásom megtartására is alkalmas volt, az első színházi előadásokra már 1920 októberében sor is került. A zenei aláfestésére a Belvárosi mozi saját 16 tagú zenekart tartott fenn. Az 1920-as években a mozgókép rohamos elterjedése lelassult, Szegeden sorban szüntetek meg a mozik, 1925-re a Belvárosi maradt az egyetlen minden nap nyitva lévő vetítőhely. Az első hangosfilmet 1930-ban mutatták be. Az épületben a második világháború előtt komolyzenei koncerteket is tartottak, egy ilyen alkalmával Bartók Béla is fellépett az épületben. A mozi virágkora az 1940-es évek elejére tehető, amikor országos ősbemutatók mellett a fő tulajdonos Lippai család által gyártatott filmeket is vetítettek, míg végül az intézményt 1949-ben államosították. Az 1980-as évek első felében a szomszédos Nemzeti Színház felújítása alatt a színház társulata a Belvárosi moziban tartotta az előadásait. A rendszerváltozás után, a multiplexmozik megjelenésével a vidéki mozik nehéz helyzetbe kerültek, Szeged mozijai közül is csak a Belvárosi Mozi, és az annak az épületében 1996-ban nyílt Grand Café maradt meg a Cinema City mellett. A mozi csatlakozott az Europa Cinemas hálózathoz, és folyamatos fejlődéssel, programjai bővítésével, termei tematizálásával sikeresen vette fel a versenyt a soktermes mozikkal. 2017-ben rendezték az első nemzetközi, Szeged híres szülöttéről, Zsigmond Vilmosról elnevezett filmfesztivált, melyet évente tartanak. A négytermes (Zsigmond Vilmos, Balázs Béla, Csőke József és a függetéen Grand Café) mozit a jelenlegi tulajdonos önkormányzat többször felújította, technikáját korszerűsítette és 3D vetítésre alkalmassá tette. Jelenleg a teljes épület átfogó rekonstrukciójának előkészületei zajlanak.

Ez a weboldal az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A tartalmáért teljes mértékben az Eurotender Egyesület vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.