Története:

A Magyarok Nagyasszonya székesegyház (közismert nevén fogadalmi templom vagy szegedi dóm) a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, Magyarország egyik legnagyobb bazilikája. A szegedi dóm építése és környezetének kialakítása szorosan összefonódik az 1879-es, a város szinte egészét elpusztító szegedi árvíz utáni újjáépítéssel. 1880 novemberében Szeged város képviselőtestülete ünnepélyes fogadalmat tett, hogy a város megmenekülésének emlékére lenyűgöző templomot épít. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halász­bástya alkotója készítette neoromán stílusban és a párizsi Sacré Cœur-székesegyházhoz hasonlóan fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt. Bár az építkezés már 1913-ban elindult, az ünnepélyes alapkőletétel 1914. június 21-én történt. Az I. világháború, a forradalmak és az infláció miatt a templom felszentelésére csak 1930 októberében, az egyházmegye fennállásának 900. évfordulóján került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében, de az első szentmisét már 1924 karácsonyán megtartotta Glattfelder Gyula csanádi püspök. A templom kezdettől fogva a csanád vármegyei püspökség, 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. 2015-ben készült el a Dóm turisztikai fejlesztését szolgáló felújítása, melyre az Európai Unió támogatásával majdnem 2,1 milliárd forintot költöttek. Átalakult a liturgikus tér, új padsorokkal bővültek a kereszthajók, javult az akusztika és a felújításnak köszönhetően a templom nyugati tornyát is bejárhatják a látogatók. Az altemplomban kialakított kiállítótérben helyezték el az egyházmegyei gyűjtemény kincseit, tárlatok mutatják be Szeged régmúltját és a Dóm építéstörténetét. Látogathatóvá vált a Dömötör-torony, melyben restaurálták Aba-Novák Vilmos freskóit és visszakerült ide a keresztelő kút.