Palmculture

Vár és Kőtár

Az alkalmi kiállítások és rendezvények mellett a Vár kertjében 2005-től kisebb-nagyobb kihagyásokkal üzemelt a szegedi művészmozi által működtetett Grand Café Várkert, mely nyaranta számtalan koncertet, előadást és filmvetítést szervezett. Jelenleg a Vár felújításra vár, előreláthatóan 2020-ban vehető újra birtokba, addig kívülről tekinthető meg.

Cím
Szeged, Stefánia 15, 6720

Vár és Kőtár

Szeged középkori vára a Maros és a Tisza találkozása alatt, a vízjárta területekből kiemelkedő szigetek egyikén épült. Szegedet a római kor óta fontos tiszai átkelőhelyet, az Erdélyből a Maroson szállított sót és annak átrakodó kikötőjét sohasem lehetett katonai felügyelet nélkül elképzelni, de állandó vár építésére csak a tatárjárás után, a 13. század második felében került sor. Falai között a középkorban csaknem minden királyunk megfordult, többször adott helyet az országgyűlésnek is. A mohácsi csata és Buda elfoglalása után, 1526-ban a visszavonuló török seregek a várost a várral együtt feldúlták. 1543 farsangján a vár szinte ellenállás nélkül jutott újra török kézre, ezúttal 143 évre. A vár szabálytalan négyszög alakú, négy saroktornyos téglaépület volt, tetejét piros cserép fedte. Az udvar közepén állt az impozáns gótikus vártemplom, Dugonics András szerint Szent Erzsébet temploma, mely jelenlegi adatok szerint a 14. század közepén épült. A várbontás és az utóbbi évek feltárásai során előkerültek azok a csipke finomságú kőfaragványok, melyek a bejáratot, az ablakokat és a templombelsőt díszítették. Ma ezek a faragványok, melyek a középkori Szeged európai rangú építészeti színvonalát bizonyítják, a vármaradvány Tisza felőli udvarán létesített kőtárban láthatóak. A 18. század elején a várparancsnokság a templomot lebontatta, majd a vár egy részét a 18. század végén börtönné alakították át, amelyben 1848 előtt olasz hadifoglyok, majd a dél-alföldi betyárvilág felszámolására kiküldött Ráday Gedeon királyi biztos befogott betyárjai, – köztük Rózsa Sándor is – raboskodtak. 1876 és 1882 között az egész erődítményt, az Alföld legnagyobb középkori eredetű téglavárát lebontották, a ma is álló barokk-kori, úgynevezett Mária Terézia-kapu kivételével. A vár helyén ma a nagy árvíz után újjáépített belváros épületei állnak. A vármaradványt 1999-ben tetővel fedték be. A város felőli oldalán, az egykori kapu lebontott homlokzata helyén felépítették a múzeumi kiállító- és raktárhelyiségek fogadó-, kiszolgáló egységeit magában foglaló tömböt. Az építkezések során előkerült a gótikus vártemplom és mintegy hétszáz középkori temetkezés, ami Szeged első régészetileg megismert középkori temetője.


Ez a weboldal az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A tartalmáért teljes mértékben az Eurotender Egyesület vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.