A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a mai Magyarok Nagyasszonya székesegyház (Dóm) helyén állt Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A templomot először 1199-ben említik. Fennállása évszázadai alatt számtalanszor átépítették, végső formáját a 18. századra nyerte el, 1709-ben hat ablaksora (emelete) volt. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Dóm. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony, melyet 1931-ben Rerrich Béla vezetésével felújítottak és keresztelőkápolnává alakítottak. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, melyet szintén Rerrich Béla tervezett. A Dóm 2015-ös felújításakor a torony is megújult és látogathatóvá vált, a mai napig gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.