SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Építés ideje: 1912 | Építész: Ottovay István és Winkler Imre
Az Egyetem u. 2. szám alatt álló neoromán stílusú épület Szeged városának egyik meghatározó látványeleme, amely 1925 óta ad otthont a Szegedre menekült kolozsvári egyetem és annak mai jogutódja számára.
1925-ben az épület harmadik emeletén kapott helyet a Bölcsészettudományi Kar. A Földrajzi Intézet az első emelet egy részét vette birtokba. A földszinten az Állatrendszertani Intézet és a Fogászati Klinika került elhelyezésre. Az épület folyosói nem voltak mindig hangosak a nyüzsgő diákélettől, eredeti megrendelője az 1887-ben Szegedre települt, több száz alkalmazottat foglalkoztató Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal volt.
Az épület tervének elkészítésére 1911-ben jeligés pályázatot hirdettek, amelyen kizárólag Szegeden élő építészek vehettek részt. A pályázat kritériuma meghatározta, hogy az épület „komoly” stílusjegyeket kell hogy viseljen, a szecessziós stílus mellőzendő volt. További kitételként szerepelt, hogy az építési telket paralelogramma alakban körbezáró négy utcára eső épületrészek beépítésre kerüljenek − szükség esetén két udvari keresztszárny beépítésével. A pályázatra kilenc pályamű érkezett be, melynek 3000 koronás első díját Ottovay István és Winkler Imre építészek terve nyerte el. A kivitelezési munkálatokért Ligeti Béla felelt. A kubikosmunka 1911. július 13-án kezdődött meg, 700-800 munkás dolgozott a terepen egy hónapon át. Az épület kivitelezését a kiváló szakembereknek bizonyuló helyi iparosok végezték. Az épület feszített munkatempóban mindösszesen egy év alatt 1912. augusztus 1-jére készült el. A tereprendezés során a természetes tó egésze feltöltésre került, ennek helyén áll (részben) a Szegedi Egyetemi Könyvtárnak is otthont adó József Attila Tudományos és Információs Központ.
Az épületet neoromán stílusjegyek (rizalitok, pilaszterek, zömök tornyok) határozzák meg. Eredetileg a mai Ady téri és Egyetem utcai oldal megegyező kialakítású volt. Mindkét oldalon hármas tagozódású, orommezővel szegett, bélletes jellegű bejárat volt található. Az oktatási igényekhez igazodó végső arculatát 1930-ban nyerte el, az egykori tó felőli, Ady-téri homlokzatához Rerrich Béla tervei alapján épült a 260 főt befogadó Auditórium Maximum sokszög alakú előadóterme, melynek lépcsős felépítménye vasbetonból készült. Az előadóterem alatt kapott helyet a kar tornaterme. A kivitelezésért Berkes Dezső és Tápay Jenő feleltek.
A Bölcsészettudományi Kar nagy előadótermében tartotta irodalomtörténeti előadásait Sík Sándor 1930 és 1944 között. Ugyanitt több neves magyar író szólt népes közönségéhez, köztük Illyés Gyula, Németh László és Veres Péter. A Bölcsészettudományi Kar hallgatója volt jeles költőnk Radnóti Miklós 1930 és 1935 között.