Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Az emlékpark számos rendezvénynek ad otthont évente. Húsvétkor felelevenítik a skanzenben a régi paraszti világ húsvéti hagyományait, májusban a hírhedt betyárnak, Rózsa Sándornak állít emléket a kétnapos Betyártoborzó. Itt rendezik meg évente az íjásztalálkozót, a motoros országgyűlést. Júniusban zajlik Virágos Szent János ünnepe, a Nemzetközi Néptánc-találkozó. Augusztus 20-án a Szent István-napra kerül sor és egész nap kulturális és folklór programok, vásárosok várják a látogatókat. Szintén augusztusban zajlik a dinnyenap, októberben a paprikanap.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszer csak 1974 óta viseli a nevét, előtte Sövényházaként ismerték, de már akkor is volt itt emlékhely. A régi-új névre azért volt szükség, hogy egyértelmű legyen: e község határában, s nem a szomszédos Pusztaszerében vannak a Bor-Kalán nemzetség által épített középkori monostor romjai. A helység nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták. Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit, szerét ejtették az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el, ez azonban lehet, hogy csupán utólagos névmagyarázat. Azt viszont tudjuk, hogy a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bor–Kalán nemzetség származik. A nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott, az Alföld egykor leggazdagabb, legnagyobb szerzetesi intézménye volt, romjait 1970 és 1977 között tárték fel. A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a Csongrád megyei Ópusztaszeren. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe a Rotundában található. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű, kört formázó panorámakép elkészítésében Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette. 2013-ban kiállították az 1897-ben készült, lengyel tulajdonban lévő Erdélyi körkép megtalált részeit is. A szabadtéri néprajzi gyűjtemény 19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik, kialakítása 1978-ban kezdődött meg és azóta is folyamatosan tart. Az épületegyüttesek az ország különböző tájait mutatják be, a látogató betekinthet a 19. századi falvak és tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe, láthat iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt is. Itt tekinthető meg a kocsigyűjtemény és a mezőgazdasági gépek gyűjteménye. Az Erdő és ember kiállítás jurtára emlékeztető vörösfenyő pavilonja az erdő, fák és ember kapcsolatát mutatja be. A nomád park Eurázsia sztyeppéinek világát idézi fel, jurtákkal és téli szállásokkal, lovasbemutatókkal. A vízügyi kiállítás a tutajozásnak, a fafeldolgozásnak, hajóépítésnek és halászatnak állít emléket. Egy makett segítségével az 1879-es szegedi nagy árvíz tanúi is lehetünk. Több emlékmű is található a park területén, ezenkívül erdei tanösvény, erdei tornapálya és játszóterek is felfedezhetőek.